Tanyavilág

Békési barangolásaim során, ha másért nem hát hivatalból, járom az Alföld hajdanvolt jellegzetes gazdálkodását idéző tanyavilágát. Számomra mindig is valamilyenfajta romantikus vonzódást jelentett ez a világ.Magam is szívesen lennék tanyás gazda. Azt hiszem kicsiny gyermek korom óta lényem természetes része az a Rousseau-i menekülési vágy, lakott elidegenített városból, nagyvárosból való kiköltözés gondolata életem vissza-visszatérő rögeszméi közé tartozik. Persze,ha jobban belegondolok nem arról van szó, hogy nem szeretném a várost. Igazából szeretem azt is. Mégis a tanya az más; Romantikus, a természetközeli állapot számomra roppant csábító életlehetőség.

No, de ennyit a téma személyes indíttatásáról,és nézzük, mi is az a tanya?

A tanya az alföldi városok és falvak határában szétszórtan álló, rendszerint egy lakóépületet és néhány hozzá tartozó gazdasági épületet magába foglaló, paraszti használatú állandóan lakott magános telep. A 20. sz. közepéig a tanyák kisebb-nagyobb paraszti földbirtok megtelepedésre legalkalmasabb pontján álltak, a mezőgazdaság nagyüzemi átszervezése óta azonban egy részük nagyüzemi táblákba került és háztáji tanyaként él. A 20. sz.-i állapotokat véve alapul a településföldrajz kutatói és részben a történészek is sokáig úgy vélték, hogy a tanyák a török uralom alatt kialakult nagy-határú óriásfalvak bomlásával, a nép „széttelepülésével” jöttek létre. A tanyákat kezdettől fogva állandóan lakott szórványtelepülésnek tartották, vagyis az európai települési rendszerek kategóriáit alkalmazták rájuk. Később, különösen Györffy István és Erdei Ferenc kutatásai után világossá vált, hogy a tanya a történetiségben tartozéktelepülés, azaz a megosztott parasztváros külső-határbeli része volt. – A tanyakialakulás kezdetének időpontja ma még nem megnyugtatóan tisztázott. Egyes adatok arra vallanak, hogy már a XV. században létrejöttek egyes területeken a későbbi tanyákkal rokon pusztai telepek. Az alföldi városok nagyméretű tanyásodása azonban XVIII sz.ázadaban bontakozott ki. A tanyák kialakulásának alapvető feltétele volt a paraszti földtulajdon vagy legalábbis kötetlen, szabad földhasználat. E feltételek elsősorban a szabadalmas alföldi parasztvárosokban voltak adottak. Úrbéres helyeken csak a 19. sz. második felében, a jobbágyfelszabadítás után alakultak tanyák.

A tanya őse valószínűleg a több helyen mezei kertnek (réti szállás) nevezett, szénakaszálással és részben földműveléssel hasznosított, szabad foglalású határbeli földdarabon kialakított állatteleltető-hely lehetett. Persze a kialakulás útja, feltételei, a létrejött telepek formája, rendeltetése, használati módja szinte minden városban más. Közös azonban az a vonás, hogy a magánbirtokon létrejött pusztai szálláshelyeket mindenütt állatteleltetésre, valamint a nyári mezőgazdasági munkák idején meghúzódó, rakodó és esetleg nyomtató helynek használták. Legtöbbjükön csak akol, kunyhó, majd tüzelős istálló állt. A kezdetleges pusztai épületekben csak annyi időt töltött kint a városi parasztlakosság, amennyit az állatteleltetés, iiletve a mezőgazdasági munkák végzése föltétlen megkívánt. Leginkább szolgalegények és gazda-fiak tartózkodtak kint a telelő állatokkal. Az istállóban aludtak, ott is főztek. Később a földművelés jelentőségének növekedésével egyre gyakrabban mentek ki nők is a tanyára. Az istállók mellé lakóházak is épültek. A családoknak azonban volt a városban is házuk. Tulajdonképpen továbbra is ott laktak, csak a nyári hónapokra költöztek ki a pusztára. Sokan cselédet, „kertészt” fogadtak tanyájukba, aki állandóan kint lakott (cselédes tanya). A XIX. sz.ázadban már egyre gyakrabban előfordult, hogy a parasztcsaládok állandó jelleggel kiköltöztek tanyájukra. Ez a pusztán tartózkodás azonban csak az élet egy szakaszára szólt. Az öregedő gazda átadta fiainak a birtokot és beköltözött városi házába. A pusztán élők munkabíró korukban is gyakran látogatták a városi házat. Ide jöttek be piaci napokon, ünnepeken. Itt éltek társadalmi életet. A városi házban és a pusztai tanyában osztottan élő család egysége a huzamos különéléssel sem szakadt meg. A 19. sz. második felében, különösen a század vége felé, egyre több tanyai család adta el városi házát. Azonban a végleg elszakadottak nyelvében is ott élt még sokáig a városhoz tartozás tudata, ugyanis amikor a városba indultak, azt mondták: hazamegyünk. – A paraszti használatú pusztai gazdasági telephelyeket kezdetben szállásnak hívták. A 18. sz.-ban legtöbb helyen a szállás szót felváltotta az eredetileg halászati műszóként ismert tanya. A szállás megnevezést, a határbeli településtartozék jelölésére átvették nemzetiségeink is. – Több alföldi városban a tanya kialakulása követte a városszéli szálláskertek felbomlását. Egyes nézetek szerint ilyen helyeken tulajdonképpen a szálláskertet telepítették ki a határba. A lakóhelyre és gazdasági üzemtelep csoportra tagolt város továbbra is osztott maradt, csak az osztottság formailag és településszerkezetileg módosult. Arra is volt példa, hogy a szálláskertek és tanyák egy város határán belül a XVII–XVIII sz.ázadan egymás mellett éltek, és a gazdaságvitelben betöltött szerepük részleges különbözősége következtében kölcsönösen kiegészítették egymást.

- Irod. Szabó István: A debreceni tanyarendszer kialakulása (Föld és Ember, 1929); Papp László: A kiskunhalasi tanyatelepülés kialakulása (Népr. Ért., 1940); Erdei Ferenc: Magyar tanyák (Bp., 1942); Györffy István: Magyar falu – magyar ház (Bp., 1943); Márkus István: Kertek és tanyák Nagykőrösön a XVII–XVIII. században (Kecskemét, 1943); Szenti Tibor: A tanya (Bp., 1979); A magyar tanyarendszer múltja (szerk. Pölöskei Ferenc és Szabad György, Bp., 1980).-

A jelenhez visszakanyarodván, nyilvánvalóvá lett számomra, hogy az Alföldnek , ezen belül Békés megyének is sokszínű tanyavilága van a második ezredforduló tájékán. A sokféleség okait hosszan lajstromozhatnánk. Ehelyett itt csak a legfontosabb okokat szedjük csokorba.

- - Az 1950-es évektől kezdve eleve kétféle fejlődési utat jelentett a TSz-ek léte vagy nemléte. A TSz-es területek egy részén a rendszerváltás kárpótlási törekvéseit követhette a tanyai gazdaság fellendülése, máshol - s ez jelenti a többséget - az 50'-es, 60'-as, 70'-es években felszámolt tanyavilág sosem született újjá. A hajdanvolt tanyákra legfeljebb a düledező romok utalnak.
A Tsz nélküli szűk területeken önálló gazdák tartották fenn a tradicionális tanyás gazdálkodást, bár ez nem tarthatott lépést a technológiai fejlődéssel, így ezeken a tanyákon sokszor 40-50 éves lemaradással köszönt be a rendszerváltás.
- A természeti adottságok változatossága: legendásan jól termő fekete föld és a kevesebbet termő, de szőlő és gyümölcstermesztésre kiválóan alkalmas homok, vagy a szikes talaj különbözősége kihatott a gazdálkodás módjára , a gazdálkodás módja pedig jelentősen befolyásolta a tanyakép alakulását.
A tanyai gazdaságok világát színezik az emberi és társadalmi tényezők. Fontos a generációs tényezők, azaz nem mindegy,hogy milyen korú a tanya gazdája. A legjobb földön álló legrangosabb gazdatanya is hulló fedelű, bozótos környezetű, elhagyott hajlékká lesz, ha a gazdájuk életében beköszönt a betegséggel és magánnyal keserített öregkor.
Sok múlik azon is,hogy egyes határrészeken az új nemzedékek miként viszonyulnak a tanyasi életmódhoz. Mennyire jelent status-emelkedést az elköltözés? Mennyire jellemző a városi munkanélküliség, kilátástalanság elöli visszatérés?
A rednszerváltás utáni két évtized elszegényedése, a Békés megyét különösen sújtó munkahelye hiány egyes tréségekben elindította a tanyára történő visszaköltözés hullámát.A sajátossága ennek az "új tanyás nemzedéknek",hogy a kiköltözés oka elsősorban a rezsiköltségek,a városi lakáshoz viszonyítva alacsony voltában keresendő. Így a szocialista nagyipar megszűnte után munkanélkülivé lett, zömmel alkalmi munkavégzésből élő,deklasszálódott proletariátusa vette birtoka a már-már elhagyott, vagy a 70-es, 80-as években "hobbitelekként" szolgáló külterületi ingatlanokat. Erre jellegzetes példa a Szarvas melleti Bezinai-sor:
Állandó jövedelem hiányában sokszor mély-szegénységben élve a társadalom peremére került emberek alkotják ezt a az "új tanyasi" réteget. Helyzetük, a perifériára sodródás a normakövetés készségét erősen erodálta többségükben, s így afféle modern betyárként gyakran kerülnek összeütközésbe a törvénnyel.A perifériára szorultság minden nyavalyája fellelhető náluk: széthullott család, alkoholizmus, és az ebből fakadó mentális problémák,így a szülői ösztönök részleges, vagy teljes elveszítése nem ritka jelenség. Sajnálatos módon -korábbi városias létükből fakadóan - semmilyen mezőgazdasági ismerettel nem rendelkeznek,sőt a bérmunkáslét, gondolkodás a meghatározó a szemléletükben a mai napig. Az önellátás lehetőségével nem tudnak mit kezdeni. Így a birtokba vett tanyaudvarok, tanya környéki földecskék sokszor műveletlenül, felgazosodva állnak, holott, ha alapszinten is, de biztosítani tudnák egy-egy ideszorult család élelmiszer szükségletének egy részét.
Végezetül sajátos tanyatípust jelentenek,különösen Szarvas környékén, a cigányság által birtokba vett tanyák csoportja. Jellegzetes,hogy ezeket a tanyákat viszonylag jó módú un."lókupec" cigányok szerezték meg. Fenntartásuk szorosan kötődik a lótartáshoz, lókereskedelemhez,mivel a városokban ma már nem engedélyezett a lábasjószág tartása, így ez arra kényszerítette őket, hogy tevékenységüket a városhoz közel álló tanyán folytassák. A legtöbb esetben ezen tanyákat felújították, rendbe tették. A család általában nem adta fel a városi lakását, a tanya ebben az esetben csakis a jószág elhelyezését szolgálja. Tipikus jelenség itt a "csicska" tartás, azaz zömmel idős, sok esetben hajléktalanná lett, család nélküli embereket fogadnak fel a jószág körüli munkák elvégzésére, akik munkájukért ellátást és szállást kapnak.
E két utóbbi,jellegzetesen XXI.századi tanyatípust, társadalmi jelenséget a szociológia még nem kellően dolgozta fel. Sokszor az itt élők törvények kívülisége miatt félve közelítünk a témához, esetleg (hivatalosan) nem is veszünk tudomást annak létezéséről Megítélésem szerint a problémával való szembenézés , annak előítéletektől, rasszista indulatoktól mentes tudományos feltárás, megoldáskeresése az egyetlen lehetséges előrelépés .